Ussif (extrait) seg wungal « Imeggura g Yimaziɣen »

couvertureReẓmeɣ-d diɣ allen ɣef tudert. Maka, matta tudert ? Ddaw tudert. Gar tudert. Tmessus amm waluḍ. Tennegza. Telqaq. Terẓa. Iffeɣ-tt waḍu n ugari, n waddur d ugemmir. Tuf-tt tmettant. Tudert n yiɣed. Iɣed n tlelli aneɣ-ittyakksen, ikemḍen dat wallen-nneɣ afella n yidurar n Waṭlas. Ssneɣ is ur sar nbeddi. Nerẓa seg wammas. Nekna allig da nettelleɣ akal. Allig da nessudum tizukin-nneɣ. «Ca ɣifes azaglu, ca la as-tettuga tariyt [1]». Awed yan inejmen. Ur sar nusiy iɣef ɣer igenna, nger izlan ɣef tlelli d tayri. Aters-nneɣ iɣwba. Yugem. Asafar-nnes iga-t ugari, maka ur ɣurneɣ illi. Tunant taberrkant ayed aneɣ-iwtan g uqerru, tessgerd anelli, tneɣ degs ired n usirem. Ufiɣ-d amaḍal n Ayt Yafelman irdel. Innegwdem. Amm udrar iwta usettiɣ. Iga iberyan amm ufecku ifrurin. Iftuttes dat wallen-nneɣ ur idmin. Ur nezmir. Ur nedmi. Ur ɣifes ngi. Tamazirt-nneɣ da tettwaɣ ddaw uḍar n Yirumiyen. Andar-nnes da as-nettiselli ku iḍ ig nedda ad ngen. Andar-nnes idus. Taɣect-nnes da tessergigi iẓuran, tessreɣ degsen idammen. Idammen-nneɣ, teffeɣ-ten tzuɣi. Tekcem-ten tawda tawraɣt. Ur da aneɣ-ittaǧǧa ad ngen. Nedder g umalu n tḍuri. G teɣmert ur tettinniy tiṭ. Nella ur nelli. Nemmut nɣal is nedder. Γef uɣamu n truẓi imɣi-d ugummu[2] irẓagen amm uferẓiẓ, win tkendawt d tcekkamt. Iɣuma buɣlan, gman amm yibuxxa, nyaddan g tmazirt. Nebḍen-tt, ččan-as anelli. Aṭṭan ikref tamurt. Inɣa-tt. Adis-nnes ur da d-ittarew ɣas imeṭṭawen. Tilelli tekmeḍ. Tettyaker. Tga iɣed.

Tawda-lliɣ ssiwiden Ayt Yafelman s tebɣest-nnsen, tawda-lliɣ ur yufin adɣar agensu n wulawen-nnsen taɣul tga učči-nnsen akuyas. Swan-tt d waman. Selmen-tt d uwern. Uwɣen-as d uɣrum. Tezdeɣ-ten. Tra-ten. Ran-tt. Tettemra degsen amm uselluf asen-issumumen idammen. Icekkamen ur yad da tteffren, ssarden udem s ubeẓẓid irɣan n truẓi. Burzen. Gan afus g win ucengu.  

 

Asaḍen n Baddu d Saɣru ucckan. Ku yan d winnes. Ka immut. Ka iga amɣar yager wafa-nnes win Yirumiyen. Ka ibḍey wul-nnes s ungaẓ. Ka illa g ukurmu. Ka irul ɣer azaɣar. Tudert n yimezdaɣ tmessus. Icekkamen lan tawuri. Ur da ttaɣen akal. Ḍufen aha imezdaɣ. 

 

Zedɣeɣ g taddart-nneɣ.Yiwet tikkelt g umalas kkeɣ-d ɣur Sekku Aẓelmaḍ. Netta ayed i-yakkan ineɣmisen imeggura. Maka ineɣmisen-nnes rẓagen. Ur da i-ttaǧǧan ad gneɣ. Ku iḍ, ar diɣ sbertuɣ. Riɣ ad kseɣ. Riɣ ad ruleɣ deffer n wulli d tɣeṭṭen, nseɣ diɣ g yifran, geɣ atag afella n ufurrgis g Tizi, suḍeɣ g tebja, siwleɣ i waman, i yigenna, i udrar. Riɣ ad geɣ ilelli. Nek luliɣ-d ilelli. Aksum-inu irẓag. Maka, tilelli-nu, kemḍen-as igeldan. Tettukref. Teggujel. Iẓuran-inu zwan. Inker degsen umersal. Mellulen. Semmumen.

Nerẓa neknu. Naɣul amm wactal ittawɣen i wakal aberrkan ɣef ɣusen yinaruzen-nneɣ. Akal-ddeɣ aberrkan, nesswa-t s tidi, ussan n umdaz d s yidammen ussan n yimenɣi. Iga winneɣ neg winnes. Umaxdac ayed igan taruẓi-nneɣ tameggarut. Ismar yimenɣi, nekren-d yimazdaren ar ttettan seg useklu d-igman s yidammen n winna immuten ɣef tlelli d ugemmir. Ffren allig nerẓa, ffɣen-d yifisen. Senmen yikennaden[3] aɣwejdim ɣef tmeḍlin n wasaḍen. Kud ssumumen iɣsan ttellɣen imeṭṭawen n warraw-nnsen. Kigan ger yimeddukkal-nneɣ ayed ittunɣan. Yiwen, ɣas yiwen g yinezbayen ssneɣ ayed irulen ɣer azaɣar. Usin akw Yirumiyen ayenna ila. Imarawen-nnes sulen g ukurmu. Nnaɣen awed nitni g tin Baddu. Nɣan kigan n yiserdasen. Seqsaɣ ɣifes, Inna-i Sekku: «Illa igellin ! Da ikessa ɣur yan usebbab axatar g Melwit.» Maka, ukiɣ d wawal-nnes irgag. Ssneɣ is da iskirkis. Sekku ur issin ad iskirkes. Ur ilmid ad iskirkes.

Nniɣ-as:

   – Ssneɣ, ar ikessa ɣur yan usebbab allig t-umẓen ! 

   – Mayed ak-innan awal-nnaɣ ? Idrus mayed t-issnen !

   – Annayeɣ tillas n ukurmu g wallen-nnek. Is tettud mayed mseɣ ?

Inna:

   – Illa g ukurmu n Midelt. Ar ikessa ar yan wass, kecment-as wulli turtit n yan uṛumi. Iffeɣ-d umeggaru-ddeɣ, yameẓ-t. Gran-t g ukurmu. Idd ulli ikessa, usin-tent. Aya ayed ssneɣ. Ur riɣ awal-ddeɣ ad nn-igulu imarawen-nnes.

Issusem, ssusmeɣ awed nek. Ku yan ar iseksiw ɣer wayeḍ. Irnu diɣ, inna:

   – Han awed Zayd Uskwenti[4] illa g ukurmu ! Yugi ad ikcem ddaw tayet n Yirumiyen. Ṛmin degs seg wass g d-iggez seg Baddu. Ran ad ig amɣar n Ayt Merɣad. Maka yugi.

Nniɣ-as:

   – Uskwenti !?

Festiɣ. Ktiɣ-d awal n yinezbayen i-ijjenjemen g uwerz n Baddu. Ur ssineɣ is sulen ddren midd ttunɣan. Kigan ayed ɣifes sellaɣ. Ssneɣ is ibɣes, is yugey ad ikcem ddaw tenbaṭ n Yirumiyen. Ssneɣ is akw ikka iniɣan ikkan g Unẓul Ugmiḍ mgal n Yifransisen. Nniɣ:

   – Yugi ad ig amɣar ! Netta han kra n yinezbayen gan dɣi icekkamen n yicenga-lliɣ d nnaɣen ɣef yidurar. Sɣan-ten s urkes d ukerbas. Aɣulen kkan ddaw Yirumiyen.

Festiɣ diɣ. Ktiɣ-d Umaxdac iggullan ittnaɣ ard iḍer neɣ issafeɣ Irumiyen seg tmazirt.

 

Ass-nnaɣ, isawel-i Sekku Aẓelmaḍ ɣef kigan n wasaḍen n Unẓul Ugmiḍ. Irnu diɣ anḍaf i wul-inu itersen. Aters-nneɣ zziɣ iɣwba, iglugel s yimeṭṭawen, nekren-d degs iwekkiwen. Inna-i:

   – Yiwen ayed isulen. Γas yiwen ! Zayd Uskwenti.

   – Maka !

Irnu diɣ, ar i-ittales i wawal yad inna, waqila ittu, neɣ ul-nnes ayed tečča tareẓgi.

   – Illa g ukurmu ur t-igin ! Awed netta gedlen[5] ɣifes ad d-iffeɣ seg taddart-nnes seg wass g d-iggez seg Baddu. Ur iri ad ig amɣar. Ur iri ad degs nebḍen Yirumiyen, yugi ad iger afus-nnes g winnsen.

 

Uskwenti, amsedrar texwla tlelli, yiɣiy ad fellas ifek tudert-nnes. Seg mayed isul imeẓẓiy ayed yusi imrigen ad innaɣ mgal n Yirumiyen d-ikecmen ɣer tmazirt. Yamu akw g yiniɣan ikkan g Unẓul Ugmiḍ d Waṭlas. Yamu g tin Budnib (1908), Tafilalt (1918-1919), Tdeɣwt (1918-1919), Ayt Iɛeqqub (1929-1930), Tunfiyt (1929-1930), Tarda (1930), Tazegzawt (1932), Serredrar (1932), Tizi n Uɣrum d Baddu (1933). Izzri simraw d sin n yiseggwasen n yimenɣi d uzbu mgal n Yirumiyen. Yugi ad iknu dat yimnekcamen. Ibɣes amm yizem. Ur akw tessin tawda abrid ɣer ul-nnes iɣwman s ugari. G Baddu, innaɣ amm wasaḍ. Itturtes g wudem. Maka, iddeɣ yannay asirem n trennawt[6] ixsey g wallen n yinezbayen deffer n kigan n yimalasen n yimenɣi, iggez-d ad imnala d ujiniral Huri. Γas ikcem ɣer tqiḍunt-nnes, inna-as:

   – Neɣtes ad d-neggez seg udrar, mek aɣ-tuǧǧam.

Yukez Huri awal-nnes, inna-as:

   – Mayed tram ?

   – Nra ad taǧǧem inezbayen ad uɣulen ɣer iɣerman-nnsen. Ad ur tamẓem awed yan degsen g yikurmuten-nnun. Nra awed ad trarem ikalen tusim d wactal tukrem i yid bab-nnsen. Ur riɣ imezdaɣ ad xlun, ad gen imatrawen ɣef wakal-nnsen. Riɣ awed ad tefrum atig n yimrigen ɣurneɣ illan mek tram ad ten-tekksem i yinezbayen. Wenna awen-iruran amrig-nnes, ad yameẓ atig-nnes.

   – Ad awen-nefru atig n yimrigen s tenɣam kigan g yiserdasen-nneɣ ?

   – Ur idd ɣas iserdasen-nnun ayed ittunɣan g umgaru[7]-ddeɣ. Timiḍiwin n yirban, n twetmin d yiregzen n Ayt Yafelman ayed tenɣam s tsaylalin[8]-nnun. Ur da sawaleɣ ɣef winna tenɣam g Tzegzawt d yiniɣan akw n yidurar n Dren, Bugafer d Waṭlas Anammas.

   – Afella n udrar ! Mayed illan afella n udrar ?

   – Afella n udrar, llan kigan n yimettinen, n yimezdaɣ inɣa laẓ, ur iččin ula swan ugar n yimalas aya. Awren n tactatin ayed sellmen. Maka, meqqar lluẓen, afud-nnsen isul idus, ulawen-nnsen ṣiḍen da suddumen tabɣest. Zemren ad nnaɣen amm yizmawen ard ur d-iqqim awed yan.

   – Ran ad d akw ggzen ?

   – Kigan g yinezbayen ur rin ad d-ggzen. Ran ad nnaɣen ar tigira.

   – Illa degsen Σli Uṭṭermun ?

   – Mayed ak-d-issawḍen ineɣmisen-nnaɣ ?

   – Nessen, nessaweḍ-as-nn tabrat as-nn-uznen ayt taddart-nnes seg Ufrekla. Nnan-as ad d-iggez seg udrar. Yugi. Ibbey tabrat.

   – Mek tram ad taǧǧem imezdaɣ ad uɣulen ɣer iɣerman-nnsen, ad d-ddmen uguz seg usekka. Aya ayed ɣuri illan ad awen-t iniɣ.

   – Waxxa !

Immater ujiniral Huri udem n Uskwenti itersen d tuɣmas-nnes irẓan. Inna-as:

   – Ad d-teggzem seg udrar awiɣ-k ɣer Fas ad ak-d-seggmeɣ ayennaɣ n tuɣmas irẓan.

   – Tanemmirt, maka tuɣmas ffullsent i taṭṣa. Nekwni ur sar yad neṭṣi. Taruẓi ur da tettmun d taṭṣa. Ur diɣ neṭṣi ard teffɣem tamazirt-nneɣ. Ard diɣ nameẓ tilelli.

   – Ur nsawel ɣifek keyyin.

   – Nek, ass g d-ggzen medden seg udrar, uɣulen ɣer tadderwin-nnsen, tessekrem ẓari ayenna tram. Ur i-iddi ka.

Iffeɣ seg tqiḍunt, yali diɣ adrar ad nn-issiweḍ aneɣmis. Isekkiwes ujiniral Huri ar isemrara iwaliwen n Uskwenti gras d yiɣef-nnes, inna:

   – Ur ǧǧin ẓriɣ aɣref amm wa, iregzen amm wi. Ur ssineɣ is nneflen, neɣ beɣsen.

 

Zrin yitsen wussan, ggzen-d yinezbayen seg Baddu. Ku yan yuɣul ɣer iɣrem-nnes. Nnan-as Yifransisen i Uskwenti:

   – Iqqen-k-inn ad tged amɣar n Ayt Merɣad ! Ur illi kra n wudem mi ttisellin anect-nnek.

   – Ur nnaɣeɣ g Baddu af ad geɣ amɣar ! Nnaɣeɣ ɣef tlelli. Amm nek amm akw imezdaɣ.

Yugi ad ig amɣar ittyimeẓ. Gedlen-as ad d-iffeɣ seg taddart-nnes. Ku tikkelt, aznen ẓares Yirumiyen udmawen ixataren n Ayt Σisa Izem ad ides msawalen. Ran-t ad ig amɣar-nnsen. Ur yadduz[9] ar 1937.

Idd igellin n Uṭṭermun, yiwen g waṣaḍen yaḍen n Baddu, yaɣul-d ɣer iɣrem-nnes, Sat Tamajjyalt g Ufrekla. Teqqima degs truẓi n Baddu, ar ittumum allig ibḍey wul-nnes s ungaẓ.

 

Ismar wakud n yimenɣan g Waṭlas, tali-d tafuyt n yicekkamen d yixendallasen.   

 

 


[1] expression utilisée dans le Moyen Atlas.

[2] fruit

[3] rusés

[4] Asaḍ n Baddu, Ilula g Teskwentit g tmazirt n Yiɣfaman (Amellagu) g useggwas n 1890. Immut g useggwas n 1943. Ad tafem ineɣmisen yaḍnin ɣifes g http://zayduhmad.wordpress.com/

[5] interdire

[6] victoire

[7] guerre

[8] avions

[9] accepter

Publicités

Une réflexion sur “Ussif (extrait) seg wungal « Imeggura g Yimaziɣen »

  1. Pingback: Ussif (extrait) seg wungal "Imeggura g Yimaziɣen" | Zayd U-Hmad, une légende amazighe

Laisser un commentaire

Entrez vos coordonnées ci-dessous ou cliquez sur une icône pour vous connecter:

Logo WordPress.com

Vous commentez à l'aide de votre compte WordPress.com. Déconnexion / Changer )

Image Twitter

Vous commentez à l'aide de votre compte Twitter. Déconnexion / Changer )

Photo Facebook

Vous commentez à l'aide de votre compte Facebook. Déconnexion / Changer )

Photo Google+

Vous commentez à l'aide de votre compte Google+. Déconnexion / Changer )

Connexion à %s